1 A szfajok A szavak csoportjai a szfajok
- Slides: 49
1. A szófajok
A szavak csoportjai a szófajok. A szavakat ♦ jelentésük ♦ alaki viselkedésük alapján soroljuk ♦ mondatbeli szerepük be a szófajokba. ♦ szövegbeli szerepük
A szófaji csoportok I. Alapszófajok: ige főnév melléknév számnév névmás névszók határozószó főnévi igenév melléknévi igenév határozói igenév igenevek
II. Viszonyszók: névelő névutó igekötő segédige kötőszó módosítószó (szóértékű) III. Mondatszók: indulatszó módosítószó (mondatértékű)
2. Névszók
A fõnév A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk. 41 -42. A köznév sok hasonló dolog közös neve. A tulajdonnév valakinek megkülönböztető neve. vagy valaminek a saját,
A fõnév fajtái Főnév köznév: 1. gyűjtőnév 2. anyagnév tulajdonnév: 1. személynév 2. állatnév 3. cím 4. földrajzi név 5. intézménynév 6. márkanév 7. égitestek 8. díjak
A főnevek alakja A főnév jelei: » » a többes szám jele: -k a birtokjel: -é a birtokos személyjelek: -m, -d stb. a többesjel: -i A főnév ragjai: » a tárgy ragja: -t » a birtokos jelző ragja: -nak, -nek, -n » határozóragok: -ba, -be, -ban, -ben -ért, -hoz, -ig, -kor stb.
A főnév helyesírása A tulajdonneveket nagybetűvel, a közneveket kisbetűvel kezdjük. Kivétel a levél megszólítása, amelyben a közneveket is nagy kezdőbetűvel írjuk (a mellékneveket, kötőszókat azonban nem!). Pl. : Drága jó Édesanyám! Tisztelt Kovács Úr! Kedves Kovács Néni!
A köznév helyesírása Kisbetűvel kezdjük őket: 1. ünnepek, hónapok, napok karácsony, szilveszter, húsvét, anyák napja, január, szerda 2. háborúk, csaták, forradalmak 1. világháború, mohácsi csata, az 1848 -as forradalom és szabadságharc 3. népek, nemzetek magyar, francia, osztrák 4. égtájak észak, délkelet, északnyugat (de rövidítve É, DK, ÉNy!) 5. rokonság anya, apu, nagymama, keresztapa 6. tantárgyak biológia, matematika, magyar nyelv
A családnevek helyesírása 1. A családnevek helyesírását a hagyomány elve szabja meg. Horváth, Kiss, Kossuth 2. Elválasztásuk kiejtésüknek megfelelő. Kossuth �(kos-sut) � Kos-suth Sebeőköt �(se-bő-köt) � Se-beő-köt 3. Betűrendbe betűjegyenként soroljuk őket. Eötvös, Erdős, Véggel, Véghgel 4. Ha a családnév régies betűre végződik, a –val, -vel rag v-je a kiejtett hanghoz hasonul. Horváthtal, Madáchcsal, Móriczcal 5. Ha a személynév kettőzött mássalhangzóra végződik, a rag hasonult alakját kötőjellel kapcsoljuk. Kiss-sel, Papp-pal, Széll-lel, Mariann-nal
Az intézménynevek helyesírása 1. Minden szavukat nagybetűvel kezdjük - a kötőszavakat kivéve. Móra Ferenc Általános és Középiskola, Szent István Úti Óvoda, Déli Pályaudvar, Csillag Étterem Címek helyesírása 1. A címeknek csak az első szava nagybetűs. Egri csillagok, Az ásító inas, A három testőr 2. Az időszaki kiadványok címében minden szó nagy kezdőbetűs – a kötőszavakat kivéve. Élet és Tudomány, Nők Lapja
A melléknév élőlények, élettelen és gondolati dolgok tulajdonságát kifejező szófaj. tk. 56 -58. Helyesírása 1. A melléknév végén az ú, ű és az ó, ő mindig hosszú. domború, egyszerű, olcsó, bő 2. Ha a melléknév s-re végződik, és hozzá az –an, -en rag járul, az s-et nem szabad megkettőzni. szívesen, udvariasan 3. A középfok jele: bb. A felsőfok leg- szócskáját mindig egybeírjuk a melléknévvel. Elválasztáskor összetett szó előtagjának tekintjük. fehérebb, legszebb, leg-é-de-sebb
Földrajzi nevekből képzett melléknevek 1. A melléknév leggyakoribb képzői: -i, -beli 2. Az egybeírt földrajzi névből képzett mellékneveket kisbetűvel írjuk. pécsi, budapesti, magyarországi 3. A különírt földrajzi névből képzett mellékneveket nagybetűvel írjuk. Somogy megyei, Ifjúság körúti Kivételek az államnevek: lengyel köztársaságbeli 4. A kötőjellel írt földrajzi névből képzett mellékneveket kisbetűvel írjuk. fekete-tengeri, észak-somogyi Kivéve ha az előtag önmagában is tulajdonnév: Aral-tavi, Kab-hegyi
Intézménynevekből képzett melléknevek 1. Az intézménynevekből képzett mellékneveket végig kisbetűvel írjuk, kivéve a tulajdonnévi tagokat (= önmagukban is tulajdonnevek). magyar nemzeti múzeumi Madách színházbeli Személynevekből képzett melléknevek kisbetűvel, ha egyszavas kossuthi, adys, petőfis nagybetűvel-kötőjellel, ha többszavas Mikszáth Kálmán-i, Ady Endré-s
A számnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok mennyiségét, sorban elfoglalt helyét kifejező szó. Fajtái: határozott: tőszámnév (kettő, három) sorszámnév (hatodik, harmadik) törtszámnév (hatod, harmad) osztó számnév (egy-egy, hat-hat) határozatlan (sok, tengernyi, öt-hat) tk. 59.
A számnév használata • lakcímben: �tőszámnév • kerület emelet �sorszámnév osztály • többséget jelentő szavak után �egyes szám A számnév helyesírása
Betûvel írt számnevek 1. Egybe kell írni 1 - 2000 -ig minden számnevet, 2 000 felett a kerek számokat. ezerkilencszázkilencven, hatszáznegyvenegy, hatezer, négymillió 2. Kötőjellel kell írni a többi számot a hármas tagolás szerint. kétezer-negyvenöt, tízmillió-ötszázezer-ötven 3. Folyamatos szövegben számjeggyel írjuk őket, kivéve betűvel �a más szóval egybeírandó számneveket kéthetente, ötéves �a rövid szóval leírható számneveket kilenc, tízezer
Számjeggyel írt számnevek 1. 2. A tőszámneveket hármas csoportokra tagoljuk betűközökkel. 476 645 A sorszámnevek végére pontot teszünk. 6. , 6. -ba, 6. -kal Keltezés 1. 2013. május 7. 2013. máj. 7. 2013. 05. 07. 2013 – 05 - 07 2013. V. 7. 2. A toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, s ilyenkor elmarad a pont. 1991 -ben, január 1 -jén, febr. 5 -ére
Évszámok írása 1. Szövegben alapesetben mindig számjeggyel írjuk őket, s pontot teszünk utánuk. 2006. évi, 2006. tavaszi-nyári, 1848. márciusban 2. Kivételesen elmarad a pont, ha • birtokviszonyban áll 1848 mártírjai • névutó követi 1848 után • zárójelben van Az az év (1526) rendkívül szerencsétlen volt.
A névmások A névmás főnevet, melléknevet, számnevet helyettesítő szófaj. Használatával a szövegben elkerülhetők a felesleges szóismétlések. tk. 67 Fajtái: ♣ főnévi névmások (személyes, visszaható, kölcsönös, birtokos) ♣ főnévi, melléknévi, számnévi névmások (mutató, kérdő, vonatkozó, általános, határozatlan)
• A vonatkozó névmás: • Az általános névmás: • A BÁR AKÁR MIND SE A határozatlan névmás: VALA + KÉRDŐ NÉVMÁS
A vonatkozó névmás használata 1. aki: csak személyre vonatkozik. a fiú, aki lemaradt a buszról 2. ami: főnévvel pontosan meg nem nevezett dologra vonatkozik. Azt vedd ki, amit vacsorára eszel! 3. amely: főnévvel megnevezett dologra, valamint csoportra vonatkozik. Azt a kenyeret választom, amelyet te is. az a társaság, amelybe együtt járunk…
A névmások helyesírása 1. ez, az: ragos alakjaikban teljes hasonulás történik. ezzel, arról, ennek 2. se, sem: egybeírjuk az utótaggal. semekkora, semmilyen, semmiféle 3. ly: a névmásokban előforduló j hangot kivétel nélkül ly betűvel írjuk. ilyen, milyen, bármelyik
3. Igék
Az ige • cselekvést • történést, állapotot jelentő szófaj. • létezést A cselekvés: függ az alany akaratától. A történés: független az alany akaratától. Az igealak kifejezi • a cselekvés idejét • a cselekvés módját • a cselekvő számát és személyét • utal a tárgyra is.
Igemódok: kijelentő Igeidők: jelen feltételes múlt felszólító jövő Az ige jelei: tk. 30. • Kijelentő mód, jelen idő ----- • Kijelentő mód, múlt idő -t, -tt • Feltételes mód, jelen idő -na, -ne, -ná, --né • Feltételes mód, múlt idő -t -tt volna • Felszólító mód jelen idő -j
Az ige ragozásával azt fejezzük ki, hogy a hozzá kapcsolódó tárgy határozott vagy határozatlan. tk. 30 -32. Az igeragozás lehet általános (alanyi) (VALAMIT) határozott (tárgyas) (AZOKAT) Az igekötő módosítja vagy megváltoztatja a hozzá kapcsolódó ige jelentését. tk. 85. • Jelölhet helyet és irányt: felküldte, odabújt. • Utalhat a cselekvés befejezettségére: levizsgázott. • Jelölheti a cselekvés kezdését: felcsattan, megmozdul. • Új jelentést adhat az igének: kihallgat, megolvas.
Az igék helyesírása 1. Egytagú igék Az –sz végű, egytagú igék (lesz, tesz, visz, eszik, iszik) helyesírása: a) Múlt időben: tt b) Feltételes módban: nn lenne, tenne, venne c) Felszólító módban: gy legyen, tegyen, vigyen de! lettem, tettem, vettem hisz higgy!
2. Felszólító mód 1. -t végű igéknél: a) hallás: ss vagy ssz írás: ss, ssz lát – láss!, halaszt – halassz! b) hallás: cs vagy ccs írás: ts fűt – fűts!, tanít – taníts! 2. E/2 személyben a hosszú és a rövid alak: írjad, írd
3. Tárgyas ragozás Az s, sz, z, dz végű igéknél a toldalék j hangja teljesen hasonul. mossák, játsszák, húzzák, eddzék
Az igekötõk 1. Ha az igekötő az ige előtt áll: egybeírjuk. után áll: különírjuk. 2. Ha az igekötő és az ige között más szó áll, mindhárom szót különírjuk. 3. meg volt írva Az igekötőket halmozhatjuk is. Kötőjellel kapcsoljuk össze őket, és egybeírjuk az igével, ha azonosak le-lenéz különírjuk az igétől, ha ellentétesek ki-be járkál
Az –e kérdõszó Mindig az állítmányhoz, annak igei vagy segédigei részéhez kapcsolódik. Látott-e valamit? Meg fogja-e írni a leckét? Lehetett volna-e másképp? Szép-e az idő?
4. Igenevek, határozószók
Határozószók • A határozószók önmagukban, toldalék nélkül fejeznek ki helyet (hol? ) időt (mikor? ) módot (hogyan? ).
Igenév főnévi Kérdése Alakja ------- ige + ni folyamatos melléknévi befejezett ige + ó, ő ige + t, tt milyen? beálló ige + andó, endő határozói hogyan? ige + va, ve Fõnévi igenév 1. A főnévi igenevet igéből képezzük a -ni képzővel. mosni, vetni 2. Személyragos alakjai felismerhetők arról, hogy a kell ige illeszthető melléjük. tk. 77 -78. látom kell � látnom kell � ? � � ige � főnévi igenév
Melléknévi igenév 1. A melléknévi igenév tulajdonságot fejez ki. tk. 78 -79. 2. A melléknévi igenevet igéből képezzük a fajtájának megfelelő képzővel. 3. Fajtái: folyamatos befejezett beálló -ó, -ő (mosó, vető) -t, -tt (mosott, vetett) -andó, -endő (mosandó, vetendő) Határozói igenév A határozói igenév valamilyen körülményt fejez ki. A határozói igenevet igéből képezzük a -va, -ve képzővel. (mosva, vetve) tk. 79.
5. Szóképzés
• A szóképzés során egy szóból (az alapszóból) új szót (képzett szót) hozunk létre. • A szóképzés fajtái: igeképzés: igéből igét névszóból igét névszóképzés: igéből névszót névszóból névszót
Igébõl képzett igék • visszaható A ruházkodik, fésülködik • ható A moshat, vezethet • műveltető A • szenvedő A • gyakorító olvasgat, nézeget • mozzanatos csattan, szökken • kezdő éled, fordul X mosat, festet adatik, kéretik
Ø Visszaható: az alany cselekvése visszahat önmagára. Ø Ható: az alanynak lehetőúsége van a cslekvésre. Ø Műveltető: az alany mással végezteti a cselekvést. Ø Szenvedő: az alany elszenvedi a cselekvést. Ø Gyakorító: a cselekvés többször ismétlődik. Ø Mozzanatos: a cselekvés egyszeri, vagy rövid ideig tart. Ø Kezdő: a cselekvés elkezdődik.
6. Kommunikáció
Mindennapi kommunikációnkban jeleket használunk: a nyelvi jeleket és a nem nyelvi jeleket. • Nyelvi jelek: a szavak a toldalékok • A nem nyelvi jelek ♦ irányítják a kommunikációt. ♦ kiegészítik, megerősítik vagy módosítják a nyelvi jelek jelentését. tk. 8 -9.
Nem nyelvi jelek a szóbeli kommunikációban § a hangjelek § a testtartás § a tekintet § a térköz § az arcjáték (mimika) § az emblémák § a taglejtés (gesztus) § a csend
• hangjelek (hangerő, hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, beszédritmus, szünetek): mondanivalónk tartalmát erősíthetik vagy megváltoztathatják • tekintet: a kapcsolat fenntartásának vagy befejezésének szándékát közli; tükrözi kapcsolatunkat • arcjáték: érzéseinket, gondolatainkat tükrözi (mimika) • taglejtés : fejmozdulatok kéz- és karmozdulatok a láb mozdulatai (gesztusok • testtartás: utal az érzelmi, fizikai állapotra „odafordulás” • térköz: az adó és vevő közötti távolság. Nagyságát befolyásolja a felek viszonya és a beszédhelyzet. • emblémák: külsőnk, ruházatunk, hajviseletünk • csend: kifejezi érzéseinket és viszonyunkat a partnerhez tk. 10 -16.
Nem nyelvi jelek az írásbeli kommunikációban § margó § bekezdés § sorok, sortávolság § szótávolság (aa) § betűtípus § kiemelés (keret, aláhúzás, színezés stb. ) § színek § javítások § egyéb (papírfajta, tollfajta, illusztráció)
7. Fogalmazás A bekezdés az egyetlen gondolatot kifejtő mondatok egysége. Része a tételmondat, amely röviden megjelöli, miről szól az adott bekezdés. Általában a bekezdés elején áll.
Minden eseménysor apróbb cselekvésekből, mozzanatokból tevődik össze. Ezek a mozzanatok időrendben követik egymást. Az időrend az események sorrendje a cselekményben. Az időrendi elrendezés lehet 1. Ab ovo (az elejétől) : Ez a természetes időrend. Olyan sorrendben közli a mozzanatokat, ahogy azok a valóságban is megtörténhettek. 2. In medias res (bele a közepébe) : Belevág az események közepébe, s az előzményeket csak később mondja el. 3. Retrospekció (visszapillantás) : A legutolsó eseménnyel kezd, majd a többit ab ovo időrendben beszéli el.
A cselekmény általános idõrendje (ab ovo) I. Bevezetés: Előzmények II. Tárgyalás: 1. Az esemény indulása, folyamata 2. A legfeszültebb mozzanat (tetőpont) III. Befejezés: Az esemény lezárása, következménye
- Bevert tojás bakonyi módra
- Nyelvi jelek
- Tth szavak
- Belső keletkezésű szavak
- Másképp írjuk másképp ejtjük szavak
- Hasonló alakú szavak példák
- Ajakműködés szerinti illeszkedés
- Tipikus palóc szavak
- Mellérendelő összetett szavak
- Szóösszetétel feladatok
- Palóc nyelvjárás
- A magyar nyelv eredete és rokonsága
- Dajkanyelvi szavak