1 A finnugor nyelvrokonsg kutatstrtnete 2 A magyarsg

1. A finnugor nyelvrokonság kutatástörténete 2. A magyarság eredettudatának kialakulása, változásai 3. A finnugor nyelvrokonság elméletének hazai fogadtatása Magyar őstörténet 2012/2013, 2. félév

A hun–magyar rokonság eszméjének születése • Anonymus: Ezért akkor a hét fejedelmi személy … haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülőföldjét elhagyja, s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet. Akkor a választásuk arra esett, hogy majd Pannónia földjét keresik fel. Erről ugyanis a szállongó hírből azt hallották, hogy az Attila király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott. (Pais Dezső fordítása) • Kézai Simon: Hatodik évre tehát kimenvén véletlenül, a pusztában Belár fiainak nejeire, kik férjeik nélkül sátrakban tanyázának, s gyermekeikre bukkanának, kiket is vagyonostól sebes nyargalva a Meotis ingoványaiba vivének. Történt pedig, hogy azon gyermekek közt az alánok fejedelmének Dulának két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor, másikát Mogor vevé nejül. S ezen nőktől vették eredetöket minden hunok és magyarok. (Szabó Károly fordítása)

Keletről jöttünk/1 • Bíborbanszületett Konstantín: Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le… • Julianus: Megtalálta pedig őket a nagy Etil folyó mellett. Kik látván őt, s megértvén, hogy keresztény magyar, nagyon örvendeztek megérkezése felett. … Bármit mondott nekik a hitről vagy egyebekről, a legfigyelmesebben hallgatták, mivel teljesen magyar a nyelvük; megértették őt, és ő is azokat.

Keletről jöttünk/2 • Bonfini: Pius pápa azonban, aki, szavamra, kiválóan művelt volt, nem egyezik bele a magyaroknak hunoktól való származtatásába … egy veronai ember tanúságát hozza fel, aki azt mondta, hogy mikor a Tanais forrásvidékéig hatolt, ott magyar nyelven beszélő népre akadt. A mi felséges Mátyásunk is tudott affélékről: szarmata kereskedőktől hallott róla, és követeket meg kutatókat küldött oda, hogy ha lehetséges, csalogassák Pannóniába a rokon népet, melyet az állandó háborúk nem kis mértékben megapasztottak. Mindeddig ugyan nem tudta ezt elérni, de ha él, talán véghezviszi. • Werbőczi István: A scytha népektől szakadt vagy származott magyarok ugyanis, elhagyván őshazájukat, a Dunán innen és túl elterülő felső Pannóniában telepedtek le és Attila vezérük alatt országuk határait messze mindenfelé kiterjesztvén, győzedelmes fegyvereikkel Német-, Olasz- és Spanyolországok határaiba nyomultak be. …a nemesség … eredetileg a hunnok és magyarok közt keletkezett, miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak…

Hogyan jutott el Európa a finnugor nyelvrokonság megsejtéséhez? • Szenczi Molnár Albert: a magyar egyetlen európai nyelvvel sem rokon Az első nyelvi megfigyelések a 17. század 2. felében, a 18. század elején: • Fogel: finn–magyar összevetés: közös szavak és közös nyelvtani elemek (kéziratban maradt) • Stiernhielm, Rudbeck: finn–magyar közös szavak

A finnugor nyelvek és népek megismerése • Diplomaták és kereskedelmi utazók Oroszország finnugor népeiről – Herberstein, Zalánkeméni Kakas István, Olearius, Witsen stb. • Strahlenberg – összeáll a finnugor családfa (1730) • Orosz expedíciók a 18. században európai tudósokkal – néprajzi megfigyelések, soknyelvű szótárak összeállítása) • Schlözer – a finnugor népek történek kutatása

A finnugor nyelvrokonság első alapművei és hazai fogadtatásuk • Sajnovics János: Demonstratio • Gyarmathi Sámuel: Affinitas • Tiltakozók: Orczy Lőrinc Te pedig Tsillagász! bár akár ki lehetsz, Kedves rokonidhozz töstént viszsza mehetsz, Vélek száraz halból készült málét ehetsz, Mert lám ítéletet Nyelvünkről nem tehetsz. • Rajongók: Dugonics András (Etelka, Jólánka, Etelkának leánya a finnek, észtek, hunok egykor mind magyarok voltak)

A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1. felében, a módszerek kidolgozása/1 A történeti nyelvészet célja a rokon nyelvek alapnyelvének rekonstruálása Rasmus Rask (1787– 1832) • Grammatikai megfelelések • „Betűátmenetek” • Alapszókincs

A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1. felében, a módszerek kidolgozása/2 Franz Bopp (1791– 1867) • 1816: a szanszkrit nyelv konjugációs rendszeréről, összehasonlítva a görög, latin, perzsa és germán nyelvekével • A hangtani törvényszerűségek nem érdekelték, inkább a grammatikai formák • Az ősi nyelvi állapotokhoz képest a mait romlásnak látta

A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1. felében, a módszerek kidolgozása/3 Jakob Grimm (1785– 1863) • A történeti módszer megteremtője, jogtörténetet hallgatva jutott eszébe a nyelvtörténet mint tudomány • 1819 -től több kötetben: Deutsche Grammatik • Az írott források szólnak a régi nyelvállapotról • A mai nyelvből feltárhatók a régi nyelvi jelenségek • Hangtörvények

Hogyan lehet a nyelvrokonságot felismerni? • a) alapszókincs → szabályos hangváltozások → alapnyelv hangrendszerének rekonstrukciója → alapnyelvi alaktani elemek rekoknstrukciója (ragok, jelek, névmások stb. ) • b) a magyar nyelv finnugor eredetű szavai: jelentéstani csoportok, mennyiség, jelentőség → történeti következtetések

Új expedíciók nyelvi anyag gyűjtése céljából • M. A. Castrén: Baltikum, Skandinávia, BelsőÁzsia → balti finn nyelvek tanulmányozása, finnugor–szamojéd nyelvrokonság felfedezése, ázsiai őshaza elmélete • Reguly Antal: Nyugat-Szibéria → északi hantik (manysik, mordvinok, marik), nyelvi anyag gyűjtése és térképezés

A 19. század 2. fele mint a történeti nyelvészet nagy korszaka Nyelvrokonság-elméletek • családfa: Schleicher • hullám: Schmidt • szívárvány: Schuchardt A történeti nyelvészet mellékszálakon is nyomoz (sumer, dravida rokonság: nem magyar kutatók találták ki)

A nyelvrokonságtól az őshazáig Az alapnyelvet az őshazában beszélték → hol volt az őshaza? (a legjobb módszer: nyelvészeti paleontológia) Őshazaelméletek: • Ázsiai: Wiedemann–Castrén) • Volga–kámai: Köppen • Baltikum–okai: László Gyula • Urál–nyugat-szibériai: Hajdú Péter És most?

Nyelvrokonság=néprokonság? • Eredetileg a finnugristák is úgy gondolták, hogy a kettő azonos • 19. sz. 2. fele: a nyelvészek mellett néprajzosok is kutattak a rokon népeknél (Pápai Károly, Jankó János), antropológiai méréseket is végeztek • A kettő nem ugyanaz, a felismeréshez kellett egy antifinnugrista is (Vámbéry Ármin)

Az ugor–török háború (az 1870 -es évektől a századfordulóig) • A finnugor nyelvrokonság győz (Budenz József: Vámbéry csalt) • A közvélemény a törökök és a régi magyar dicsőség oldalán (Arany J. , Jókai) A korszakhoz tartozó antifinnugrista városi legendák: • A finnugristák Habsburg-ügynökök (Vámbéry találta ki) • Trefort Ágoston parancsba adta, hogy a finnugristáknak van igazuk (az 1970 -es években született álhír)

A 19– 20. sz. fordulóján • Tudományos expedíciók a finnugor népek és nyelvek tanulmányozására • Új irányzatok a nyelvészetben (a történeti nyelvészet háttérbe szorulása) • Új irányzat Magyarországon: a turanizmus – tudomány? , politika?

A finnugor nyelvrokonság a 2 világháború között Magyarországon • Turanizmus és irredentizmus összefonódása • Naiv turanizmus: szeretjük a finnugorokat is (finnugor kultúrkonferenciák, a lívek támogatása) • A Horthy-korszakban élvezte a legnagyobb támogatást a finnugor kapcsolatok ápolása (nagyhatalmi ábrándok miatt? ) • Magyar önkéntesek a szovjetek ellen a finnek oldalán a 2. világháborúban

Finnugor népek a Szovjetunióban • 1920 -as évek: minden szépen indul, a finnugor autonómiák kezdeti lépései • 1930 -as évek: egyre rosszabb, 1937: a finnugor értelmiség likvidálása • 1950 -es évektől: az egykor üldözöttek rehabilitációja nem teljes • 1964 -tól: A brezsnyevi pangás idején tudatosan sorvasztják a nemzetiségi kultúrát és az anyanyelvi oktatást

Finnugrisztika és „antifinnugrizmus” a 2. világháború után Magyarországon és az emigrációban • Új tanszékek, a nyelvészek mellett régészek, antropológusok is bekapcsolódnak a kutatásokba • Kibontakozik a sumer–magyarológia az emigrációban → az ellenzékiek körében mint eltagadott igazság jelenik meg. Ez táplálja a finnugristák szovjet ügynökök c. új városi legendát • Magyar tudósok nem jutnak be a Szovjetunió finnugor területeire (kivétel Bereczki Gábor és Vikár László, de ők is csak a török autonómiákba!) • Példa a nemzeti identitás keresésének továbbélésére: az Arvisura mint naiv szintézis

A finnugrisztika háttérbe szorulása a rendszerváltás utáni Magyarországon • Cenzúrázatlanul törnek fel a butaságok (sumer rokonság, a Marsról jöttünk, Jézus magyar, Arvisura kiadása) • Elemi igény van a magyar identitás újrafogalmazására, feléled a nemzeti kultúra spontán ápolása (hagyományőrzés, rovásírás) • Új városi legenda: az akadémia akadályozza az új elméletek érvényesülést a tudományban • A finnugristák szovjet ügynökök című városi legenda továbbélése • A finnugor rokonságot Finnországban már nem tanítják című városi legenda megjelenése (külföldi tudósokra hivatkozás: Alinei, Marcantonio)